Iskolánkban már több éve március 14-én a matematikát népszerűsítjük. A nemzetközi π-nap mintájára iskolánk nyolcadik évfolyamos tanulói idén is interaktív matematika órán vettek részt és ismerkedtek a π matematikai felhasználásával. A nyolcadikos tananyagot is sikerült jól időzíteni, hiszen a körrel, annak kerületével és területével is most fogunk foglalkozni. A tanulók kooperatív módszerek segítségével megtapasztalták a pontos és kevésbé pontos mérés következményeit. Próbálták bebizonyítani, hogy a kör kerülete és átmérője közti arány megközelíti a π=3,14. Több tanuló készített a π értékéről, felhasználásáról plakátot, interaktív bemutatót. Amíg számoltak, feladatokat oldottak meghallgatták a pí szám ihlette zongorajátékot. A pedagógusok πzzával és πtével kedveskedtek a gyerekeknek.
"Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn." (Széchenyi István)
Fontos az emlékezés, a főhajtás a nemzet nagy hősei előtt, hiszen hatalmas pillanat volt, a nemzet nagy pillanata. Minden lélek egybefonódott, minden magyar szív egyszerre dobbant. Nemzetünk ezen a napon megtalálta önmagát, sok évszázadnyi elnyomás után. Az 1848/1949-es forradalomról és szabadságharcról idén is, a megszokottnál szerényebb körülmények között, a járványügyi előírásokat betartva emlékezünk meg. Az ünnepi műsort az alábbi videó helyettesíti, amelyért köszönet és hála illeti iskolánk alsó tagozatos tanulóit, pedagógusait. Fogadják kérem sok szeretettel!
„A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.” (Kossuth Lajos)
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködőn, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van írva; Lelkünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzátapadni örökkön-örökre!
A történelmi nap eseményei
1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielőbbi cselekvésre szánták el magukat.
Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.
Petőfi és mintegy tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.
Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.
A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.
Az 1848. március 15-i forradalom pesti helyszínei: 1. Pilvax kávéház, 2. Orvosi egyetem, 3. Jogi és Bölcsészkar épülete, 4. Landerer nyomdája, 5. Magyar Nemzeti Múzeum, 6. Városháza, 7. Nemzeti Színház (Pest-Buda-Óbuda 1837-es áttekintő térképe,
A hittan órán a ˛˛Templom˛˛ témakörrel foglalkoztunk. A templom nem csak Isten népének otthona, hanem kiemelkedően fontos egyházi kulturális örökség. Az egyházi műemlékek jelentős történelmi értéket képviselnek. A spirituális, kulturális és építészeti örökség szempontjából összekapcsolják a múltat a jelennel. Feladatunk a helyi értékek tudatosítása és ápolása, a hagyományok, szokások az épített és természeti örökség identitást erősítő szerpének hangsúlyozása. Ez a hely mindenki háza, közös otthon, amely a gyerekeket is inspirálta.
Iskolánk ebben az iskolai évben ünnepli 40. születésnapját. Reméljük, hogy az ősz folyamán adódik arra lehetőség, hogy a szülőkkel közösen egy ünnepi esemény keretei között meg tudunk emlékezni erről a szép jubileumról, hiszen 4 évtized áldozatos munkája igényli a szülinapi köszöntőt. Intézményünkben mindig a diák az első, akiért a szülői segítő háttérrel a lehető legtöbbet szeretnénk tenni minden nap. Ebben a minőségi oktató-nevelői tevékenységben a mi szigetünk a Vámbéry Ármin Alapiskola. Előszülinapi ajándékként a megújult logónkkal szeretnénk megörvendeztetni diákjainkat, az iskolabarátokat.
További jó együttműködést, erőt és egészséget kívánunk mindenkinek! Boldog szülinapot VÁMBÉRY!
2022. március 7-én, és 8-án iskolánk első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik osztályos tanulói bizonyították versmondói tehetségüket. Az iskolai rendezvényt Mgr. Vörös Mária és Mgr. Bernáth Andrea nyitották meg. A szavalóversenyen 60 tanuló vett részt. A zsűrinek most sem volt könnyű dolga. Értékelésükben kiemelték, hogy a versenynek csak nyertesei vannak. A tanulók oklevelet, ajándékot, frissítőt, süteményt kaptak. Köszönjük szépen az iskola igazgatóságának! A legtehetségesebb 18 tanuló szeptemberben képviseli iskolánkat a járási fordulón.
„A szó: Izzó parázsa igaznak, szépnek. Vagy meggyújtod másoknak tűznek, fénynek vagy önlelkednek, meghal s megemészt.” (Kulcsár Tibor)
„Ne legyen kultúra magyarság és magyarság kultúra nélkül.” (Kodály Zoltán)
Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A költő csekei magányában papírra vetett költeménye lett a magyarok nemzeti és történelmi jelképe. A mai napon a magyar közösségek országszerte megrendezett kulturális programokkal emlékeznek a nemzeti múlt dicső és zivataros századaira.
,,Isten, áldd meg a magyart..." - felhangzott iskolánk falai között is. Előadja Rigó Áron, 8.C osztályos tanuló.
