A 4.A osztályos diákjaink „Egy este Andersennel” című programon vettek részt, amelyet a Csallóközi Könyvtár immár 20. alkalommal szervezett meg, március 22-én.
    Az est folyamán fellépett a Pósfa Népzenetanoda, kiknek köszönhetően tanulóink különböző népzenei művekkel és hangszerekkel ismerkedhettek meg. Ezután kreatív foglalkozás következett a Vekker műhely – Benes Tarr Csilla színész-drámatanár vezetésével. A foglalkozás során H.CH.Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona című meséje segítségével, különböző feladatok megoldásával a különlegesség vagyis az egyediség témájában merültek el. Ezt követően egy kis frissítő, s majd Andersen meséje következett Tóth László előadásában. A mesehallgatás után a Kuttyomfitty Társulat: Az elvarázsolt királykisasszony című zenés-mozgásos előadását élvezhettük, melynek végén diákjaink is táncra perdülhettek. Az estét a könyvmollyá avatás koronázta meg, melynek során tanulóink hivatalosan is könyvmolyok lettek.
    Diákjaink nagyon jól érezték magukat, csodálatos élményekkel gazdagodtak.

2024. március 22 – én került megrendezésre a Bibliai verseny járási fordulója Pozsonyeperjesen. A verseny a pozsonyeperjesi községházán 9:00 –kor vette kezdetét, idén 8 fordulóval. A témakörök közt szerepelt az ó- és újszövetség is egyaránt. A versenyre csapatunk három taggal és egy póttaggal szorgalmasan készülődött szeptember óta. A verseny felénél a 2. helyen álltunk, de a végén lecsúsztunk a dobogóról. Így megszereztük az előkelő 4. helyet. A helyezéssel teljesen megvoltunk elégedve, a versenyt fagyizással zártuk. A versenyen jövőre is tervezünk részt venni, célunk az 1. hely megszerzése. Csapatunk tagjai: Zsákovics Dorka Júlia, Nagy Laura, Gáspár Rita, Jónás Tamara Lyta és Heni Tanító néni.

G.R.

    A 2024. március 22-én megrendezésre kerülő Vámbéry Ármin Földrajzverseny országos döntőjén vettünk részt, csapatunk neve: VÁM3ÉRY DERVISEI. Felkészítő tanárunk Kitanovics Beáta volt. A verseny a Csallóközi Múzeumban zajlott. A verseny szervezése nagyon jó volt, mindenki kedvesen fogadott bennünket. Sikeresen megoldottuk a Vámbéry Ármin életrajzáról és utazásáról, Törökország földrajzáról, UNESCO világörökségi helyszíneiről, valamint Szlovákia nevezetességeiről szóló feladatokat. A feladatok megoldása után megkoszorúztuk Vámbéry Ármin mellszobrát is.
    Hónapokon át tartó felkészülésünk eredménye az országos döntő 1. helyezése, aminek nagyon örültünk, mivel az előző két évben mindkétszer 2. helyezést értünk el pár ponttal lemaradva az első helyezettől.
    Bosnyák Dóra, Molnár Virág és Somogyi Borsika Lili (9.C)

Tavasz az iskolai versenyek hónapja. Már március első felében lezajlott a Geográfia Olimpiász járási fordulója. Igényes és lelkiismeretes, hónapokon át tartó felkészülést követően az eredményes diákok között szerepelt Csiba Léna 5.C osztályos tanuló, Gáspár Rita és Zsákovics Dorka Júlia 7.B osztályos tanulók.
Gáspár Rita kiemelkedő teljesítményével a járási forduló 2.helyezettje lett, így Ritáért április 16-án a kerületi fordulón is szurkolhatunk.
További versenyző diákjaink Ješko Benjámin 5.C, Nagy Tamás 5.C, Nagy Laura 7.B voltak.

Gratulálunk az elért eredményekhez! Csak így tovább!

Kitanovics Beáta

„ Csak tiszta forrásból! “

(Bartók Béla)

  A 2024. március 14-én megrendezett XI. regionális népzenei verseny Nagymegyeren, a VMK-ban zajlott. A versenyt a nagyszombati Kerületi Önkormányzat, a Dunaszerdahelyi Csallóközi Népművelési Központ és a Pozsonyi Nemzeti Népművelési Központ hirdette meg, mely az Aranykapu elnevezést kapta.   Felvidék és Csallóköz népdalkincséből származó dallamok csendültek fel, szólisták  gyermekcsoportok előadásában.  Intézményünket,  a 3.D osztály tanulói képviselték: Bott Jázmin, Csonka Sára, Fucsek László, Szerda Máté, Szigeti jázmin Hanna.  A következő eredményekkel büszkélkedhetünk:

• Fucsek László: aranysáv
• Szigeti Jázmin Hanna, Szerda Máté, Csonka Sára: ezüstsáv
• Bott Jázmin: bronzsáv

A versenyzőket Bernáth Andrea készítette fel. Hatalmas köszönettel tartozunk Mihálka Görcs Lindának, aki a népviseletet biztosította számunkra!

Büszkék vagyunk tanulóinkra!

Szívből gratulálunk!

    Iskolánk negyedik évfolyama részt vett az MCC (Mathias Corvinus Collegium) tehetséggondozó intézmény által meghirdetett VI. FIT Kaland Tehetségversenyén, amely a „Kaland, közösség, kihívás: időutazás!“ címet kapta. A pályamunka során diákjaink a XV. századba utazhattak, hogy felelevenítsék a Mátyás-kori szellemiséget.

    Számos monda és népi elbeszélés szól Mátyás király pompás palotájáról, valamint a gazdagságról, ahogyan a királyi udvar lakói éltek abban az időben. Ennek okán tanulóink feladatul kapták Mátyás király fényes palotájának megtervezését, elképzeléseiket pedig makett formájában jeleníthették meg. A kivitelezés során ügyeltek a részletgazdag kidolgozottságra.

    Mátyás király temérdek gazdasági reformot vezetett be az országba, nem vetette el a nyugati eszközöket és találmányokat sem. Diákjainknak egy olyan találmányt kellett megtervezniük, amely az építészet, a mezőgazdaság, a szállítás vagy éppen a bányászat terén támogathatná az akkori Magyar Királyság fejlődését. Kreatív találmányaik között megtalálható a szövőgép, a bambusznádból készült radírozós toll, a toalett, a napelem, valamint a Csallóköz ízeinek, helyi kistermelőinek kínálata (kovászos péksütemények, kolbász, szalonna és egészséges vegán ételek, sütemények).

    A pályamunka következő részfeladata reneszánsz öltözékek megtervezése, s azok megvarrása volt. Kutatásuk során tanítványaink megismerkedhettek a Mátyás korabeli viseletekkel, stílussal, illetve hogy milyen anyagokat, szabásmintákat használtak. Olyan csodás viseleteket hoztak létre, melyekben, képzeleteikben Mátyás király színe elé járulhattak. Jelmezeiken megjelennek településünkre utaló motívumok is.

    Az utolsó feladat pedig egy olyan népmesei motívumokkal felruházott történet megírása volt, melynek létrehozásában fontos szerepet töltött be Mátyás király udvarának felkutatása. Tanulóink fantáziadús meséiben nyomon követhetjük a gonosz és a jó küzdelmét, a főhős és segítői által végrehajtott próbatételeket, valamint Mátyás király igazságos mivoltát.

    A pályamunka elkészítése során megismerkedhettek a XV. századi építészettel, a színes és változatos öltözékekkel, az akkori mezőgazdaság működésével, valamint Mátyás királyról szóló számos legendával. Diákjaink nagy izgalommal és szorgalommal készítették el a beadott munkáikat, amelyről a képek is árulkodnak.

Március 15. nemzeti ünnepünk, Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15-e egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit.

1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival.
A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-iki felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-re népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, amelyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába. Amikor azonban március 14-én este az előző napi bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, s a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon engedése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban, eredetileg a március 19-i reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt.

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.Az ifjúság vezetői által a nép nevében lefoglalt gépeken cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.

Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz.

Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot.

Képek az ünnepi műsorunkból: